2016. január 9., szombat

Olvassunk modern irodalmat! Krasznahorkai László: Sátántangó. Részlet feladatsorral

A Sátántangó című regény  Gyulán és a környező  tanyavilágban játszódik. Ismerkedjünk meg a helyszínekkel!

A könyvből ráismerhetünk a város kocsmáira és a rendőrség épületére is. Mit gondol, kik lehetnek a regény szereplői?

A kép forrása itt található.
jellegzetes alföldi kocsma



a Gyulai Rendőrkapitányság épülete


A pósteleki Wenckheim-kastély a regény egyik fontos helyszíne.  A kastélyt 1906-ban kezdték építeni, 40 évig virágzott, de a 2. világháború vége óta egyre romlik az állapota. Melyik jelző illik a kastélyra?

idilli, életveszélyes, impozáns, romos, festői, misztikus, fényűző, kísérteties, lenyűgöző, ijesztő

A kép forrása itt található.
A regényben a szereplők a város és a tanyavilág közötti  dűlőutakat járják. Tarr Béla a Sátántangóból készített hét és félórás filmjében így ábrázolja a dűlőutat. Mit üzen a kép hangulata? 

filmvilag.blog.hu

2. Mit jelentenek az alábbi szavak? Párosítsuk össze a szavakat a megfelelő szómagyarázattal!

kápolna
 1 
szikes
 2 
nyirkos
 3 
kísérteties
 4 
pirkadat
 5 
sodródik
 6 
csaholás
 7 
dűlőút
 8 
diadal
 9 
irgalmatlanul
 10 
    
    
ijesztő
    
borzasztóan
    
sós, magas nátriumtartalmú
    
nedves
    
szántóföldek közti keskeny szekérút
    
győzelem
    
napkelte
    
szaggatott kutyaugatás
    
kisebb templom
    
száll

3. Olvassa el az alábbi részletet a regény első részének első fejezetéből, majd válaszoljon a kérdésekre!


Egy október végi nap reggelén, nem sokkal azelőtt, hogy az irgalmatlanul hosszú őszi esők első cseppjei lehullottak a szikes, repedezett földre a telep nyugati oldalán (hogy aztán a bűzlő sártenger egészen az első fagyokig járhatatlanná tegye a dűlőutakat, s megközelíthetetlenné váljon a város is), Futaki arra ébredt, hogy harangszót hall. Legközelebb négy kilométerre délnyugatra, a régi Hochmeiss-dűlőben állt egy magányos kápolna, de ott nemhogy harang nem volt, még a torony is ledőlt a háború idején, a város még túl messze volt ahhoz, hogy onnan idáig bármi is elhallatsszon. S egyébként is: ezek a csengő-bongó, diadalmas hangok nem is távoli harangszóra emlékeztették, hanem úgy tűnt, mintha egészen közelről („Mintha a malom felől…”) sodorta volna őket erre a szél. Felkönyökölt a párnán, hogy kilásson a konyha egérlyuknyi ablakán, de a félig bepárásodott üvegen túl a pirkadat kékjében s az egyre halkuló harangzúgásban fürdő telep még néma volt és mozdulatlan: a túloldalon, az egymástól távol álló házak közül csupán a doktor lefüggönyözött ablakán szűrődött ki fény, onnan is csak azért, mert lakója már évek óta képtelen volt sötétben elaludni. Visszatartotta lélegzetét, hogy a harangzúgásapályban egyetlen félresodródó, zengő hangot se szalasszon el, mert tudni akarta, mi az igazság („Biztos alszol még, Futaki…”), s ehhez minden egyes hangra, ha mégoly árva is, szüksége volt. Puha, legendás macskalépteivel az ablakhoz sántikált a jéghideg konyhakövön („De hát senki sincs ébren? Nem hallja senki? Senki más?”), kinyitotta az ablaktáblákat, és kihajolt. Csípős, nyirkos levegő csapta meg, egy pillanatra be kellett hunynia a szemét; s a kakaskukorékolástól, a távoli csaholástól és a percekkel ezelőtt feltámadt éles, kíméletlen szél zúgásától csak mélyülő csöndben már hiába fülelt, nem hallott semmit saját tompa szívdobogásán kívül, mintha csak félálma kísérteties játéka lett volna az egész, mintha csak („…rám szeretne ijeszteni valaki”).

1. Mikor játszódik a történet?
2. Milyen volt az idő?
3. Mire ébredt Futaki?
4. Mekkora volt a konyhaablak?

5. Miért égett a doktornál a villany?

Aki kedvet érez, elolvashatja akár az egész regényt is a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.


TIPP: a fenti feladatlap megoldókulccsal PDF dokumentumként letölthető és kinyomtatható innen!