Jelöljük a térképen Európa országait!

Strandolás

 

Az asztalnál

Az alábbi 5 tankocka az étkezéssel kapcsolatos 12 szót tanít meg és gyakoroltatja azokat különböző módokon.








 

Olvassunk modern irodalmat! Szabó Magda: Az ajtó. Részlet feladatsorral

saját fotók

1. Beszéljünk!

Milyenek a képen látható ajtók? Gyűjtsünk még szavakat!

szögletes, csúcsos, íves, modern, régi, ócska, romantikus, cifra, díszes, egyszerű, duplaszárnyú, sötét, világos, masszív, vaskeretes, fakeretes, üveges, szép, gyönyörű, csúnya, hatalmas, furcsa, érdekes

Mikor szoktuk az ajtót bezárni? Miért ad biztonságot a bezárt ajtó?

Milyen érzéseket vált ki, ha egy ajtót folyton zárva találunk, és nem tudjuk, mi van mögötte?

Miért mondhatjuk, hogy az ajtó a kizártságot és a bezártságot is jelképezi? 

2. Szabó Magda szövegeinek az erejét a túlzó melléknevek, főnevek és igék adják. A regény első, címadó fejezetében (Az ajtó) egy visszatérő álmot ír le. Húzzuk alá a szövegben a következő főneveket és magyarázzuk meg a jelentésüket! Milyen hangulatot teremtenek ezek a szavak?

verejték, hordalék, iszonyat, látomás, rémület, segítség, sikoly, légszomj, mentő

3. Az író az igék segítségével érzékelteti, mennyire megviseli a főhőst ez a rémálom. Melyik ige mit jelent? Írjuk a táblázatba!

1. sodor                  a. csörög

2. eltűnődik            b. kapcsol

3. tátog                   c. mozdul

4. berreg (csengő)   d. elgondolkodik

5. oson                    e. óvatosan megy

6. moccan               f. hang nélkül nyitogatja a száját

7. felriaszt               g. kinyílik

8. tusakodik            h. nagy erővel visz

9. feltárul                i. felébreszt

10. olt (villanyt)      j. küzd

1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.
h

Az ajtó

Ritkán álmodom. Ha mégis, verejtékben fürödve riadok fel. Ilyenkor visszadőlök, megvárom, míg a szívem megnyugszik, s eltűnődöm az éjszakák kivédhetetlen, mágikus hatalmán. Gyerekként vagy fiatalon nem álmodtam se jót, se rosszat, csak az öregség sodorja újra meg újra felém a múlt hordalékjából keményre gyúrt iszonyatot, amely azért olyan riasztó, mert feszesebbre komponált, tragikusabb, mint bármikor is átélhettem volna, hiszen a valóságban egyszer sem történt meg velem az, amitől sikoltozva ébredek.

Az én álmaim hajszálra egyforma, visszatérő látomások, én mindig ugyanazt az egyet álmodom. Állok a kapunkban a lépcsőház alján, a drótszövettel megerősített, betörhetetlen üvegű vasrámás kapu belső oldalán, és megpróbálom kinyitni a zárat. Kinn az utcán mentőkocsi áll, az egészségügyiek üvegen át beirizáló sziluettje természetellenesen nagy, dagadt arcuknak udvara van, akár a holdnak. Forog a kulcs, de hiába küszködöm, nem tudom kinyitni a kaput, pedig nekem be kell engednem a mentőket, különben későn érkezik a betegemhez. Ám a zár meg se moccan, áll a kapu, mintha vasrámájába forrasztották volna. Segítségért kiáltok, de nem figyel rám senki a három emelet lakói közül, nem is teheti, hiszen – jövök rá – csak tátogok, üresen, mint a hal, az álombeli rémület csúcsa annak a tudatosodása bennem, hogy nemcsak nem tudok ajtót nyitni a segítségnek, de meg is némultam. Saját sikolyom riaszt fel ilyenkor, villanyt gyújtok, megpróbálom leküzdeni a légszomjat, ami mindig elfog az álom után, köröttem hálószobánk ismerős bútorzata, ágyunk fölött a családi ikonosztáz, fátermörderes, sujtásos dolmányú, magyar barokkot vagy biedermeiert viselő, mindent látó, mindent értő őseim, egyedüli tanúim rá, hányszor futottam éjjelente kaput nyitni mentőnek, mentőkocsinak, hányszor képzeltem el, míg az elnémult utcák ismerős nappali zaja helyett csak a kitárt kapu mögül beözönlő éjszakában moccanó ágak, osonó macskák vertek valami neszt, mi volna, ha egyszer hiába tusakodnám vele, és nem fordulna a kulcs.

A képek mindent tudnak, legjobban azt, amit leginkább próbálok elfelejteni, ami már nem álom. Hogy egyszer, életemben egyetlenegyszer nem az alvás agyvérszegénységében, hanem a valóságban is feltárult énelőttem egy ajtó, amelyet akkor se nyitott volna ki, aki odabenn magányát és tehetetlen nyomorúságát védte, ha már ropog is feje fölött az égő háztető. Azt a zárat csak nekem állt hatalmamban megmozdítani: aki a kulcsot megforgatta, jobban hitt nekem, mint az Istennek, és én is azt hittem magamról abban a végzetes percben, isten vagyok, bölcs, megfontolt, jó és racionális. Tévedtünk mind a ketten, az is, aki bízott bennem, és én is, aki elbíztam magamat. Most már voltaképpen mindegy, mert ami történt, nem lehet jóvátenni. Hát csak jöjjenek időnként koturnussá magasított egészségügyi cipőikben a tragikus álarcon a mentők sapkáját viselő Erinnüszek, és sorakozzanak fel az ágyam körül, kezükben mindkét élükön kifent kardokkal, az álmaimmal. Én minden este úgy oltok villanyt, hogy várom őket, és számolok vele, alvó fülemben mindjárt felberreg a csengő, amelynek hangjára sodorni kezd a nevenincs iszonyat a soha meg nem nyíló álombeli kapu felé.

Az én vallásom nem ismeri az egyéni gyónást, mi a pap szájával ismerjük el, bűnösök vagyunk, kárhozatra méltók, mert minden módon vétettünk a parancsolatok ellen. Mi úgy kapunk feloldozást, hogy Isten nem kíván tőlünk se magyarázkodást, se részleteket.

Én most adok.

Ez a könyv nem Istennek készült, aki ismeri zsigereimet, nem is az árnyaknak, akik mindenre tanúk, és figyelik ébrenlétem és álmaim óráit, hanem az embereknek. Bátran éltem idáig, remélem, meghalni is így fogok, bátran és hazugság nélkül, de ennek az a feltétele, hogy kimondjam: én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni.

4. Szövegértés: válaszoljunk az alábbi kérdésekre:

1. Hogyan ébred a főhős az álom után?_______________________________

2. Milyen ajtózárat próbál kinyitni az álomban?_________________________

3. A regénybeli valóságban ki nyitotta ki azt a bizonyos ajtót?______________

4. Miért írta meg a történetet a regénybeli író?__________________________

5. Szabó Magda 40 nyelvre lefordított könyvéből 2012-ben film is készült. A port.hu így foglalja össze a tartalmát. Írjuk be a szavakat az összefoglalóba!

gyanakvás, ridegség, szigorú, viharos, öntörvényű

Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készült film, két (1) ________________ elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó, és sokszor (2) ___________________ kapcsolatának megrendítően szép története. Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet, a meglehetősen (3)_________________________ , nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett (4)____________________ és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a (5) ______________________ máza, úgy tárul ki egyre jobban a közöttük lévő ajtó. A film rendezője Szabó István.

Szabó Magda regényét a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján elolvashatjuk. Érdemes összehasonlítani Szabó István filmjével. A port.hu egyik kommentelője szerint teljesen másról szól a film, mint a könyv. Érveljünk ellene vagy mellette!

A feladatlap megoldókulccsal innen kinyomtatható és a forrás megjelölésével oktatási célra szabadon felhasználható.

Újságismertető

fotó: Móser Balázs

Írjuk be a szövegbe a következő szavakat:

hetilap, kerül, oldal, olvasó, példány, témák

A Nők Lapja női magazin. A _________________ 1949 óta jelenik meg. A tipikus ________________ 18-59 éves városi nő. Vannak benne riportok, sztár-interjúk, novellák, mesék, rejtvények és tévéműsor. Az újságban megjelenő _________________ a család, az egészség, a divat, a szépség, a kert, az otthon, a konyha és az utazás. Hossza maximum 100 ______________ . Hetente 193.000 __________________ jelenik meg. A digitális magazin 325,- forintba _________________ .

A feladatlap megoldókulccsal kinyomtatható és a forrás megjelölésével oktatási célra szabadon felhasználható innen.

Programok a naptárban

I. Melyik a párja? Kössük össze!

1. Mit csinálsz hétfőn?                        a. Színházba megyek.

2. Mit csinálsz kedden?                       b. Magyarórám van.

3. Mit csinálsz szerdán?                      c. Múzeumba megyek.

4. Mit csinálsz csütörtökön?               d. A könyvtárban tanulok.                 

5. Mit csinálsz pénteken?                    e. A bankba megyek.

6. Mit csinálsz szombaton?                 f. A kertben pihenek.

7. Mit csinálsz vasárnap?                    g. Moziba megyek.

II. Júlia Petivel kirándul Magyarországon. Hol vannak hétfőn?

Hétfőn Kecskeméten vannak.

Hol vannak csütörtökön?

                                                                                                                                             .

Hol vannak kedden?

                                                                                                                                             .

Hol vannak szerdán?

                                                                                                                                             .

Hol vannak pénteken?

                                                                                                                                             .

A feladatlap PDF formátumban kinyomtatható és a forrás megjelölésével oktatási célra szabadon felhasználható innen!

Quimby: Sehol se talállak

1. Mi jut eszébe az UTAZÁS szóról? Gyűjtsünk szavakat az utazás témaköréből! 

2. Mi van a képen? Írjuk alá!

London, Varsó, kávéscsésze, Nyugat, út, wécé

A                                                           

B                                                            

C                                                            

D                                                           

E                                                            

F                                                           

2.b Hol van? Írjuk be a 2.a feladat szavait (a képek alapján)!

 –ban/-ben: Varsóban, ...

 -on/-en/-ön: ...

3. Olvassuk át a szöveget! A 2.b feladat szavait írjuk be!

 Quimby: Sehol se talállak

voltam New Yorkban
reptéren 1.                                   ,
Berlinben lassú volt a fény
imbolygott Amszterdam
és hess jött Marakesh
Párizsból sms
szikrázott Velence
mint 2.                                 a fűszeres
lány aki eladó
de én nem Bem apó
halló halló halló
hallucináció

Refrén: 
csak a szerelem eleven elemem
valahol elveszett
veszettül keresem
sehol se talállak téged életem
voltam Keleten
jártam 3.                                 ,
déli legelőn
északi ugaron
sorstalan 4.                                 ,
fejvesztve kutatom őt
nem tudom hol lakom

itt lesz a szekrényben
a 5.                                 ,
vagy tán a szőnyeg alatt
az ajtó mögött nem néztem
egy sötét sarokban
nyilvános 6.                                 ,
a körúton egy kávéházban
budai erkélyen
jaj hívok nyomozó
mer én nem Columbo
halló halló halló
halucináció...

Refrén:

Halgassuk meg a számot! Ellenőrizzük a megoldást! 

A feladatlap megoldókulccsal letölthető és kinyomtatható innen!

a képek forrása: www.freepik.com

Étkezési szokások

1. Mit szokott reggelire enni? Mit szokott reggelire inni? Meséljen a szófelhő segítségével!

2. Toldalékoljuk az alábbi szavakat a –VAL/-VEL  raggal és írjuk be a táblázatba: sonka, kolbász, sajt, zöldség, tej, joghurt, hús, köret, gabonaféle, mák, dió  

-VAL	-VEL

3. Olvassuk el a szöveget a magyarok étkezési szokásairól és keressük meg az előző feladat megoldásait!

A tipikus magyar reggeli tartalmas szendvicset jelent. Ez lehet zsemle sonkával vagy kolbásszal, sajttal, esetleg zöldséggel, vagy vajas-lekváros kenyér, de a kisebbek inkább müzlit eszenek tejjel vagy joghurttal. Reggel meleg italt szokás inni: kávét, tejeskávét, kakaót vagy teát. Sokan kihagyják ezt az étkezést, csak a kávéivás marad belőle.

Tízóraira a fiatalok péksüteményt szoktak vásárolni, vagy otthonról vitt szendvicset esznek.

A fő étkezés az ebéd, ami három fogásból állhat: levesből, második fogásként húsból vagy tésztából, a végén esetleg desszerttel. A levesek általában sósak, zöldséggel vagy hússal (is) készülnek, kivéve a gyümölcslevest.  A húsételeket zöldségkörettel, jellemzően főzelékkel szokták enni, esetleg gabonafélével, ami gyakran rizst jelent. A tésztaféléket darált hússal, zöldséggel, esetleg cukrozott mákkal vagy dióval fogyasztják. A magyarok 12.00-13.00 óra között szoktak ebédelni otthon, az iskolában, a munkahelyen vagy étteremben.. Egy felmérés szerint a magyarok 70%-a szinte minden nap főz, ebből visznek magukkal a munkahelyre is. 

Az uzsonna főként a gyerekek közt népszerű, szendvicset szoktak ilyenkor enni vagy édességet, esetleg gyümölcsöt.

A vacsora a nap utolsó étkezése, amely egyes családoknál meleg ételt jelent, míg más családok hideg ételt szoktak vacsorázni. Sokszor a vacsora az egyetlen étkezés, amit együtt fogyaszt a család.

4. Igaz vagy hamis? Válaszoljunk a szöveg alapján!

	igaz	hamis
1. A magyarok szeretik a kolbászos-lekváros kenyeret.
2. A magyarok többsége nem szokott reggelizni.
3. Tízóraira boltban vásárolt szendvicset szoktak enni.
4. Az ebéd mindig három fogásból áll.
5. A főzeléket hússal szokták enni.
6. A magyarok képesek diós tésztát enni ebédre.
7. Vacsorára a családok meleg ételt szoktak enni.

5. Beszéljen a szöveg alapján! Önöknél mik a szokások? Válaszoljon az alábbi kérdésekre is:

- Hol szokott enni hétköznap és hétvégén?

- Általában mit eszik ebédre?

- Mi a kedvenc étele?

- Milyen gyakran eszik meleg ételt?

A feladatlap megoldókulccsal letölthető és kinyomtatható innen!