1. Szókincs
Melyik a párja?
Kösse össze!
A cím és a
képek alapján mit gondol, miről fog szólni a következő szöveg?
2. Szövegértés
Olvassa el az alábbi szöveget, és válaszoljon a kérdésekre!
1. Kik honosították meg a paprikatermesztést Szegeden és környékén?
2. Mikor vált a feldolgozás ipari méretűvé?
3. Mit létesített Kotányi János Szegeden?
4. Hol volt a nemzetközi hódítás első állomása?
5. A háború után hogyan alakult a magyar cég sorsa?
A paprikát, ami török közvetítéssel honosodott meg, már a 18. századtól termesztették a Szeged környéki földeken. A 19. század közepétől a technika fejlődésének köszönhetően a feldolgozás ipari méretűvé vált: szélmalmok, tiszai vízimalmok, majd gőzmalmok is termelték az őrölt paprikát.
Ekkor kapcsolódik be a történetbe Kotányi János szegedi fűszerkereskedő. Mivel fő árucikke a szegedi paprika volt, 1881-ben (23 évesen) paprikamalmot létesített Szegeden, amit később fűszermalommá egészített ki. A szegedi Kotányi paprikakereskedés az 1900-as évek közepétől a Kárász u. 5. szám alatt működött. Ekkoriban már volt paprikapiac is a mai Bartók téren, ahová a vidéki kereskedők jöttek vásárolni. A szegedi paprika így lassan meghódította az országot.
A világ meghódításának jegyében Kotányi már 1884-ban létrehozta első bécsi lerakatát, az 1890-es években pedig feleségével Bécsbe is költözött. A szegediek szaktudását és paprikájukat azonban itt sem tudta nélkülözni: Bécsben alapított paprikamalmában is szegedi molnárokat alkalmazott, s Szegedről szállított paprikát őrölt.
Kotányi semmit sem bízott a véletlenre: felismerte a reklámban rejlő lehetőségeket, rendszeresen adott fel hirdetéseket. A rózspaprika hírét országos és világkiállítások (például Párizsban, Chicagóban vagy St. Louisban) növelték, német nyelvű szakácskönyvet adott ki, és még egy ügyes magyar háziasszonyt is körbeutaztatott a világon, hogy megtanítsa a nagyvárosok vendéglőseit a paprikával való főzés tudományára.
Azt szerette volna, ha ez a siker sosem szakad meg, ezért cégét végrendeletében egyedül fiára, Hansra hagyta, kizárva ezzel három lányát és özvegyét az öröklésből. A közelgő háború azonban más irányt szabott a történetnek. A magyar cég az államosítás után megszűnt, osztrák testvére azonban 1992-ben Magyarországon leányvállalatot alapított. Ez a leány tér most haza, Szegedre, ahonnan őse elindult, és ahol a paprikatermesztésnek már akkor is nagy hagyománya volt. Ezt a tradíciót erősítette meg az EU is 2010-ben, amikor a szegedi paprika uniós eredetmegjelölési oltalmat kapott.
A mutató névmás utalószói szerepben utalhat a szövegben előre és vissza is. Hogyan oldható fel a névmások jelentése az adott helyen?
1. Névszói szerkezet tagjaként
ez a siker
|
melyik?
|
a Kotányi cég országos- és világsikere
|
ez a leány
|
melyik?
|
|
ezt a tradíciót
|
melyiket?
|
2. Önállóan
a. előreutalás
azt szerette volna,…
|
mit?
|
b. visszautalás
ezzel kizárva három lányát és özvegyét
|
mivel?
|
|
ekkor kapcsolódik be a történetbe
|
mikor?
|
|
ekkoriban már volt paprikapiac is
|
mikor?
|
A vonatkozó névmás konkrét szóra, szókapcsolatra utal vissza a
következő szöveghelyeken:
ami török közvetítéssel honosodott meg
|
mi?
|
a paprika
|
amit később fűszermalommá bővített ki
|
mit?
|
|
amikor a szegedi paprika uniós oltalmat kapott
|
mikor?
|
|
ahol a paprikatermesztésnek nagy hagyománya volt
|
hol?
|
|
ahová a vidéki kereskedők jöttek vásárolni
|
hova?
|
Az 1. feladat válaszai alapján írjon rövid összefoglalót, hogyan fonódott össze a paprikatermesztés és a Kotányi cég története! Használja a 3. feladatban megfigyelt mutató és vonatkozó névmásokat is!
SZÓJEGYZÉK:
közvetít
- továbbad
meghonosodik
- elterjed
termeszt
- növényt a kertben szaporít
feldolgoz
- nyersanyagból terméket készít
gőz -
a forró víz párolgásával keletkező légnemű anyag (gáz)
meghódítja
az országot – itt: elterjed az
országban, sokan ismerik és szeretik
lerakat
- vállalatnak a telephelyén kívüli létesítménye
véletlen
- előre nem látható eset
világkiállítás
- gazdasági termékeket bemutató nemzetközi kiállítás, expo
alapít
– céget létrehoz, indít
molnár
– aki a malomban dolgozik
végrendelet
- leírja valaki, hogy ha meghal, kié lesz a vagyona (háza, autója, pénze)
öröklés
– folyamat, melynek során a halott vagyona az örökösöké (általában a gyerekeié)
lesz
özvegy
- akinek meghal a házastársa és nem köt új házasságot
államosítás
- állami tulajdonba vétel
hagyomány
- tradíció, közösségben tovább élő
szokás
eredet
- származás
oltalom
- védelemLaczkó Krisztina: A mutató névmások funkcionális vizsgálata
Nyelvtani súgó:
Vonatkozó névmások:
többes szám
|
ragozott alakok
|
||
főnévi
|
aki, ami, amely
|
akik, amik, amelyek,
|
akit/akiket, akiben,
akire, akihez, akiből stb.
|
melléknévi
|
amilyen
|
amilyenek
|
amilyet/amilyeneket,
amilyenbe, amilyenre, amilyenhez, amilyenből stb.
|
számnévi
|
ahány, amennyi,
ahányadik stb.
|
||
határozói
|
|||
hely
|
ahol, ahová,
ahonnan, amerre, amarról
|
||
idő
|
amikor, amettől,
ameddig,
|
||
mód
|
ahogyan, amint,
amiként, amiképpen
|
||
fok/mérték
|
amennyire
|
||
ok/cél
|
amiért
|
||
Mutató névmások:
többes szám
|
ragozott alakok
|
||
főnévi
|
ez/az
|
ezek/azok,
|
ezt/azt,
ezeket/azokat, ebben, erre, ehhez, ebből stb.
|
melléknévi
|
ilyen/olyan,
efféle/afféle, ekkora/akkora
|
ilyenek/olyanok,
effélék/affélék, ekkorák/akkorák
|
ilyet/olyat,
ilyeneket/olyanokat, effélét/affélét, ilyenben, ilyenre, ilyenhez, ilyenből
stb.
|
számnévi
|
ennyi/annyi
|
||
határozói
|
|||
hely
|
itt/ott, ide/oda,
innen/onnan, erre/arra, erről/arról
|
||
idő
|
ezután/azután,
eddig/addig, ezelőtt/azelőtt, ekkor/akkor
|
||
mód
|
így/úgy, eképpen/aképpen,
ezzel/azzal
|
||
fok/mérték
|
ennyire/annyira,
ennyivel/annyival
|
||
ok/cél
|
ezért/azért
|
||
